A kazán működése

Oszd meg ismerőseiddel, ha tetszettShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn

A kazán, mint tudjuk, a tüzelőanyag elégetése során felszabaduló hőenergiát hasznosítja.
Egy kazán azonban az alkalmazott közvetítő közeg és a kazán, mint berendezés, a szerkezete alapján is csoportosítható. A kazán az említett tüzelőanyagok alapján több főtípusra tagolódik. A kazán gáz üzemű főtípusán belül ide sorolhatók a következő kazán típusok.

Kazán nagy víztérrel

Említett kazán a nevét a bele épített nagyméretű dobról kapta, amelyben helyet kapott egy lángcső és maga a hőcserélő felület is. A nagyméretű dobok gőztere a vízmentes gőznek az előállítását biztosítja, de víztere egyúttal praktikusan egy hőtároló szerepét is betölti: http://www.ventil-team.hu/kazan  A ferde vízcsöves kazán belsejében az említett dob alatti két víztároló között ferdén lefutó füstcsövön keresztül valósul meg a hőátadás java része. Meredekcsöves pajtása esetén a kazán vizes dobjai között futó függőlegesen elhelyezetett fűtőfelületek töltik be a hőcserélő funkcióját. Utóbbi kazán típus korszerűbb változatainál az alsó dobok helyén már kamrák találhatóak. Lényegében egy besugárzott kazán, egy besugárzott gőzölögtető felülettel ellátott, tehát természetes cirkulációjú kazán. Az ilyen kazán típus elgőzölögtető fűtőfelülete a tűztér körül egy besugárzott felületet képez. Ezen konstrukció létjogosultságát a jobb teljesítmény mutatói indokolták. Az utóbbi kazán az alsó kamráit a kazán tetején elhelyezett gőzdobbal összekötő, ebből kifolyólag – logikusan – függőlegesen elhelyezett, hőátadásra alkalmas csőfelületeiről ismerszik meg. Ezek mellett természetesen léteznek nagyobb teljesítményű és nyomású, gőz előállítására tervezett speciális berendezések is. Utóbb említett típusok sajátságos jegyeit magáénak tudható kazán fűtőfelületei is többfélék lehetnek. A kazánba táplált víz az elgőzölögtetőben gőz halmazállapotú lesz. Az innen kiszabaduló gőz túlhevítését a túlhevítők végzik el, míg a tápvíz kazán belső terébe való bejuttatása már a tápvíz-előmelegítők feladata.

kondenzációs kazán

A kazán „belseje” és rendszere

A kazán keringetési rendszere a működése alapján lehet természetes cirkulációjú, kényszerátáramlású és tápvíz előkészítéses. Első esetben a kazán működéséhez az áramlást a hideg és a forró közeg fajsúlyának a különbsége idézi elő, ahol is a forró felfelé mozog, míg a hideg közeg pedig lefelé. A kényszerített cirkulációjú kazán esetében az áramlást egy szivattyú támogatja meg, ahol természetesen a közeg fajsúlya alapján egyenletesebb eloszlása kulcsszerepet játszik a tápvíz-előmelegítőnek az elgőzölögtetővel és a túlhevítővel való hármas együttműködésében. A tápvíz előkészítéses kazán esetén a betáplált vizet először megszűrik a szennyeződéstől, aztán lágyítják és gázmentesítik. Ezek hozzájárulnak a kazán belső felületeinek tisztaságához, melyek így már lassabban korrodálnak, ráadásul még javul a keletkezett gőz minősége is.

A kazán és a korrózió

Egy kazán a működéséből és a benne áramló és változó állapotú közegek miatt egyértelműen és súlyozottan ki van téve a víz és a füstgázok okozta korróziónak is. Okozhatják ezt az alacsonyabb hőmérsékleten lecsapódó savgőzök is, valamint a különböző keletkező gőzöknek és a füstgáznak a páratartalma; magasabb hőmérsékleten korróziót okozhatnak az égés és áramlás során keletkezett szennyező anyagok (mint pl. a különböző salakok) és az oxidáció, de természetesen a redukció is lehet kiváltó ok.