A kazán működése
A kazán, mint tudjuk, a tüzelőanyag elégetése során felszabaduló hőenergiát hasznosítja.
Egy kazán azonban különböző csoportokba sorolható az alkalmazott közvetítő közeg és a kazán, mint berendezés, a szerkezete alapján. A kazán az említett tüzelőanyagok alapján több főtípusra tagolódik. A kazán gáz üzemű főtípusán belül ide sorolhatók a következő kazán típusok.
A kazán „belseje” és rendszere
A kazán keringetési rendszere a működése alapján lehet természetes cirkulációjú, kényszerátáramlású és tápvíz előkészítéses. Első esetben a kazán működéséhez az áramlást a hideg és a forró közeg fajsúlyának a különbsége idézi elő, ahol is a forró felfelé mozog, míg a hideg közeg pedig lefelé. A kényszerített cirkulációjú kazán esetében az áramlást egy szivattyú támogatja meg, ahol természetesen a közeg fajsúlya alapján egyenletesebb eloszlása kulcsszerepet játszik a tápvíz-előmelegítőnek az elgőzölögtetővel és a túlhevítővel való hármas együttműködésében. A tápvíz előkészítéses kazán esetén a betáplált vizet először megszűrik a szennyeződéstől, aztán lágyítják és gázmentesítik. Ezek hozzájárulnak a kazán belső felületeinek tisztaságához, melyek így már lassabban korrodálnak, ráadásul még javul a keletkezett gőz minősége is. Egy kazán átlag élettartama 12-15 év, ebbe beleszámítandó az az idő is, amit a kereskedőnél töltött. Természetesen nincs használatban, ennek ellenére az idő múlásával megindul a korrodálódás finoman, és sajnos a rossz tárolás következében ez elég előrehaladott is lehet akár, mire megvételre kerül a berendezés.…